Glutamin, egy nélkülözhetetlen

aminosav

Nagy Zoltán

alkalmazott táplálkozástudományi szakértő, étrendkiegészítő specialista

Lektor: dr. Báthory Gábor

Mi is az a glutamin és miért van rá szükség?

Sokszor meglepődöm és csodálattal tekintek az emberi testre, magára az életre és arra, hogy egyes

tápanyagok vagy táplálékkiegészítőként kapható anyagok milyen apró mennyiségben is képesek

pozitív élettani szerepet játszani az egészségünkben. Gondoljunk csak a vitaminokra vagy ásványi

anyagokra és egy átlag 70-80 kilogrammos felnőtt emberre.

Különösen igaz ez, amikor az esszenciális vagy fél-esszenciális aminosavak és azok pozitív hatásai

kerülnek terítékre. A legmegdöbbentőbb hatásai egy félig esszenciális aminosavnak, az L-glutaminnak

vannak, így nem véletlenül nevezik az aminosavak királyának is.

Az L-glutamin nevében szereplő L-betű az aminosav térszerkezetére utal. A fehérjéket felépítő

aminosavak többségének (a glicin kivételével) ugyanis két tükörképi módosulata létezik, amelyek közül

az L-módosulat a természetes forma, és amely az L-sorozatbeli tejsavnak megfelelő térszerkezetű. A

következőkben nem mindig fogjuk az L előtagot a glutamin neve előtt kiírni, de összeállításunk

értelemszerűen mindig a természetesnek tekinthető L-formára vonatkozik.

Mivel a legtöbbet jelenleg a sporttal és a sport táplálékkiegészítőkkel foglalkozom, így a pozitív

biológiai előnyöket elsődlegesen a sport szempontjából szoktam megközelíteni, azonban a glutamin

még egy hétköznapi, nem sportoló ember számára is (aki esetleg még valami a mai világban sajnos

nem annyira szokatlan civilizációs betegségben is szenved) rengeteg jótékony hatást tud felmutatni.

A társadalom a glutamint főként a növekedést és az izomregenerációt támogató

táplálékkiegészítőként ismeri. A piacon ezért önálló aminosav készítményként is megtalálhatjuk,

amely por vagy tabletta formában is megvásárolható. Rengeteg gyártó ráadásul fehérjeitalainak

összetételét glutamin hozzáadásával javítja fel. A glutamin ugyanis támogathatja a sportolók

egészségét és immunrendszerét, enyhítheti az izomfájdalmakat, javítja a hormonok termelését,

hidratálja az izomsejteket és a glikogéntartalékokat is megnöveli.

Szervezetünkben a legjelentősebb glutamintermelő szövet az izomszövet, az összes glutamin mintegy

90%-át ez állítja elő. Kisebb mennyiségben ugyan a tüdő és az agy is termel glutamint, illetve a

szervezet valamennyi sejtje rendelkezik glutamin szintetáz enzimmel, tehát a legtöbb szövettípus

képes maga is előállítani ezt az aminosavat, hogy aztán felhasználja vagy a vérbe juttassa, tömegénél

fogva azonban mégis főként a vázizomzat sejtjeire hárul az endogén glutamintermelés. A májsejtek a

szervezet anyagcsere-szükségletének megfelelően glutamintermelőként és fogyasztóként is

működhetnek, azaz inkább szabályozó szerepük van. (Mohamed és munkatársai, 2014). Szervezetünk

endogén glutamin termelése (izotóp technikákkal meghatározva) 40-80g/24 óra.

A glutamin a fehérjealkotó aminosavak egyike, és feltételesen az esszenciális aminosavak közé is

tartozik. Ez azt jelenti, hogy normál körülmények között a szervezetünk is képes előállítani, de

bizonyos esetekben a táplálékkal vagy különböző étrendkiegészítőkkel történő nagyobb mennyiségű

bevitele szükséges.

Ahogy korábban már szó volt róla a glutamin termelése főként a vázizomzatban megy végbe, és a

raktározott glutamin mintegy 60 %-a is az izomszövetekben található. Innen szállítja tovább a vér az

egyes szervekig, amelyek felhasználják. Közéjük tartoznak a vesék, a máj és vékonybél is (Mohamed

és munkatársai, 2014).

A glutamin több anyagcserefolyamatban vesz részt, mint bármely más aminosav. Koncentrációja a

sejtekben kb. négyszer magasabb, mint a vérplazmában. A keringő glutamin mintegy 50%-a

energiahordozóként kerül felhasználásra és oxidálódik, 10-20%-ot a glükogenezishez használunk fel, a

maradékot pedig a fehérjeszintézishez. Ellenállásos edzés esetén a glutamin felvétele az izmokban a

legintenzívebb. A testépítők többek között ezért is használnak folyamatosan glutamint.

L-glutamin szemi-esszenciális: pl. stressz ér a böjt alatt, intenzív sporttevékenységek, vagy májcirrózis

és más súlyos betegségek során, súlyos fertőzések esetén könnyen felmerülhet a hiánya. A

glutaminnal dúsított parenterális tápláló infúzió nagy előnynek bizonyult az intenzív osztályokon.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az L-glutaminnal történő étrendkiegészítés számos betegség során

életet menthet.

Az L-glutamin számos anyagcsere folyamatban vesz részt, beleértve a sav-bázis egyensúlyt, a fehérje,

zsír és szénhidrátok metabolizmusát, a sejttérfogat szabályozását, az antioxidáns glutation

termelését, valamint a katabolizmus és az anabolizmus közötti egyensúly szabályozását. Ezen kívül

fontos szubsztrátja a gyorsan osztódó sejteknek, például a bélnyálkahártyának és az immunsejteknek

is. Ezért a sebgyógyulásban és az izomépítésben kulcsfontosságú tápanyagnak kell tekinteni.

A glutamin az aminosavak között ritka kivétel, mivel két aminocsoportja van. Emiatt a glutamin

központi szerepet játszik az aminosav anyagcserében: az összes többi aminosav a glutaminsavon

(glutamát) keresztül képződik. A glutaminsav és a glutamin könnyen átalakítható egymásba. A

glutamin számos nem esszenciális aminosavunk képzésében is részt vesz. Ezek a folyamatok a

mitokondriumok belsejében zajlanak le. Ezért is használunk sokkal több glutamint, mint egyéb

aminosavat, hiszen a glutamin utánpótlás egyben komplex aminosav pótlást is jelent.

Az L-glutamin (a glutaminsav félamidja) az L-glutaminsavból az ún. glutamin-szintetáz enzim

segítségével termelődik. Ennél a folyamatnál a sejt energiát, adenozintrifoszfátot (ATP-t) használ fel.

Glutaminból nukleinsavak, DNS építőanyagok (purinok, pirimidin), amino-glükóz vegyületek,

hormonok és koenzimek is szintetizálhatók.

A glutaminsav egy amino-csoportot és két karboxil-csoportot tartalmaz. Elsősorban a központi

idegrendszerben van jelentős élettani szerepe, de egyes gyógyszerek kiindulási előanyagaként a

gyógyszeriparban is felhasználják. A legtöbb fehérjében nagy mennyiségben fordul elő, amelyek közül

kiemelkedő a búzafehérje, több mint 30%-os glutaminsav-tartalmával. A szója- és

kukoricafehérjékben a glutaminsav mintegy 20%-ban található.

A múltban a glutamint főként az égési sérülések és a vágások gyógyítására használták,

manapság pedig olyan erősen leromlott állapotú betegek gyógyításánál javasolják, akiknél az

izomtömeg drasztikus vesztése történik vagy történt (pl. HIV). Elvileg a daganatos betegek

felerősítésére is használható lenne, azonban mivel a rákos sejtek is nagymennyiségben képesek a

növekedésükhöz felhasználni, amit ilyenkor gátolni kellene, így ilyenkor inkább egyes analógjai (DON,

azaszerin) jöhetnek számításba, mint daganatellenes szerek.

A glutamin forrásai

A magas fehérjetartalmú élelmiszerekben, tehát főként a húsban és az állati eredetű termékekben,

nagymennyiségű glutamint találunk. A szarvasmarha, csirke és a bárányhús a leggazdagabb glutamin

források. Továbbá megtalálható a tengeri halakban, közülük is főként a lazacban. A glutaminban

gazdag élelmiszerek közé tartozik többek között még a tej, tejtermékek és a tojás is. A növényi

táplálékok közül főként a mogyorófélékben, káposztában, vagy a babban is megtalálható.

Általában az emberi test képes annyi glutamint termelni, mely a saját igényeit kielégíti, illetve a

szükségletünk legtöbbször megfelelő mennyiségű és minőségű étel elfogyasztásával könnyen

biztosítható. Vannak azonban olyan szituációk, amikor a pótlás egészségünk miatt nélkülözhetetlen.

A glutamin hiánya főként a vegetáriánusokat, vegánokat, és azokat az embereket érinti, akik alacsony

fehérjetartalmú ételeket fogyasztanak, valamint azokat, akik rendszeresen nagy állóképességet

igénylő sportot, vagy nagy intenzitású edzéseket végeznek. Az említett csoportokba tartozóknak

ezért érdemes lehet megfontolniuk a glutamin bevitelének megnövelését.

A glutamin legfontosabb funkciói

Még a teljesség igénye nélkül felsorolva is látványos, hogy mennyi mindenben tudjuk ezt az

aminosavat alkalmazni:

- energiaellátás

- ammónia detoxikáció és nitrogén szállítás

- immunrendszer erősítése

- diabétesz és elhízás kezelése

- sav-bázis egyensúly

- fehérjeszintézis

- neurotranszmitter szintézis

- glutation termelés

- DNS szintézis

- sebgyógyulás

- áteresztő bél szindróma és gyulladásos betegségek

- izomregenerációt támogatja

- javítja az agyműködést és a kognitív funkciókat

- leromlott állapotú betegeknél javítja a nitrogén egyensúlyt

- sportsérülés alatt meggátolja a BCAA aminosavak szintjének csökkenését

- óvja a szívet az infarktus vagy az operáció alatt

- meggátolja a máj elzsírosodását (nem alkoholos eredetű zsírmáj esetéről beszélve)

- támogatja az operáció utáni felépülést

Mindezen multifunkciós felhasználás mellett úgy tűnik, hogy a glutaminnak még magasabb dózisok

használata során sincsenek mellékhatásai. Kivéve persze, ha esetleg olyan terméket választunk a

boltok polcairól, amik ízesítettek, esetleg valamilyen édesítőszert használnak a gyártók ami egyéni

szempontból nem tolerálható, úgy egy biztonságos kiegészítőről beszélhetünk. Még napi folyamatos

40 grammos szedés esetén sem tapasztaltak mellékhatásokat, azonban várandós és szoptató nőknek,

májcirrózisos betegeknek vagy májbetegeknek a szedése nem ajánlható. Bizonyos mentális

betegségekben szintén nem szokták ajánlani a fogyasztását.

A glutamin hiányának okai

A glutaminhiány leggyakoribb oka a fehérjehiányos étkezés, vagy - mint korábban is szó volt róla - a

vegán étrend esetében is hiányállapot léphet fel, illetve az intenzív sportolás is kiváltó tényező lehet.

Nem véletlenül szerepel minden sporttáplálék-kiegészítő gyártó portfóliójában számos glutamin

tartalmú étrendkiegészítő. Általában BCAA vagy más esszenciális aminosavak társaságában található

meg a termékekben, amik sportolói szempontból többrétű felhasználást tesznek lehetővé. Mivel

intenzív sporttevékenység során először a glutamin szintje kezd el csökkenni, így egy-egy tanácsadás

alkalmával a sportolóknak teljesítményük javításához, a mikrotápanyag pótlás mellett, elsődlegesen a

glutamint szoktam ajánlani. Igaz, hogy a köztudatban talán a BCAA aminosavak jobban elterjedtek,

hiszen izomtömegünk 30%-át adják és konkrétan az izomban metabolizálódnak, azonban élettani

szempontból sokkal többet profitálhatunk egy glutaminos kiegészítő vagy esetleg egy olyan termék

választásával, ami mindkét típust tartalmazza (BCAA + Glutamin).

A glutamin hiány másik gyakori oka valamilyen komolyabb betegség lehet, aminek hatására a testünk

a glutamin raktárakat fogja felhasználni, illetve a saját glutamin termelésünk már nem lesz elegendő

a szükségletek kielégítésére. Olyan esetekről van szó, amik minden modern nyugati ember életében

könnyen előfordulhatnak, reméljük minél ritkábban vagy egyáltalán nem. Csupán pár példa:

- extrém stressz

- trauma

- komolyabb fertőzés

- nagyon intenzív edzés/verseny

- immunbetegségek, mint a HIV/AIDS

- krónikus emésztési problémák

- alacsony fehérjetartalmú diéta

A glutamin ajánlott napi mennyisége

A szakirodalom a legalább napi 5 g-os adagolást javasolja. Bizonyos immuneredetű betegségek

esetében, mint pl. a HIV fertőzötteknél a napi 8-40 g-os dózis sem ritka ajánlás. Sportolóknak még

nem sikerült egy egységes napi beviteli ajánlott értéket megállapítani, így sokszor csak ráhagyásos

alapon fogyasztják. Általános ajánlás szokott lenni a napi 2x10 gramm. Ha sportolói szempontból

kellene ajánlást tenni, akkor a kardinális időpontok az edzés előtti, edzés közbeni és edzés utáni

időpontok lennének, de a lefekvés előtti bevitelnek is vannak pozitív előnyei. A glutamin fogyasztás

mellett érdemes egy jó B komplexet is beiktatni a kiegészítők közé, hiszen a B vitaminok nagyban

hozzájárulnak az aminosavak termeléséhez és anyagcseréjéhez.

Vannak-e negatív hatásai?

Mindezen jó dolgok olvasása után az olvasóban feltámadhat a gyanakvás, hogy vajon vannak-e,

lehetnek-e a fokozott glutamin bevitelnek káros, illetve nemkívánt mellékhatásai? Az első kérdés, ami

így megfogalmazódhat bennünk, hogy a fokozott bevitel nem vezet-e túl magas vérszinthez vagy a

saját glutamintermelés csökkenéséhez? Ezzel kapcsolatosan jó hírt mondhatunk. A kutatások szerint

a glutamin plazmakoncentrációját a táplálékkiegészítővel történő bevitel nem emeli, továbbá a

természetes termelés sem csökken. Kritikus állapotú betegekben végzett vizsgálatok alapján szintén

nem áll fenn olyan feedback mechanizmus, ami szerint a kívülről bevitt glutamin visszaszorítaná az

endogén termelést (Wernerman, 2008).

A glutaminnal kapcsolatban az egyik problémát az okozhatja, hogy a vékonybélben az izom aminosav-

katabolizmusból származó glutamin, és a tápanyagokból felszívódott glutamin is citrullinná (egy az

arginin szintéziséhez szükséges aminosavvá) tud átalakulni. A citrullin a véráramon keresztül eljut a

különböző szövetekbe, amelyek azt felhasználhatják. Csakhogy ismertté vált, hogy ha egyes szöveti

fehérjékben több citrullin van (citrullináció), akkor nagyobb eséllyel termelődhet ellenük autoimmun

ellenanyag, aminek az arra genetikai hajlammal rendelkezőknél többféle lépésen keresztül akár

autoimmun gyulladás (pl. rheumaoid arthritis) is lehet az eredménye (Szekanecz, 2010).

Úgy tűnik, hogy a glutaminnal kapcsolatban a másik problémát az úgynevezett glutaminolízis jelenti.

Ez az a folyamat, amikor a glutamin először glutamáttá majd α-ketoglutársavvá alakul, azután pedig

belép a citrátkörbe, és ott végül lebomlik. A glutamin tehát az α-ketoglutársav szintjén be tud lépni a

citrátkörbe (mivel a szénváza maga az α-ketoglutársav), és így energiát szolgáltat (meg ammóniát),

vagy zsír formájában raktározódik. Megemelkedett glutaminolízis esetén egyrész csökken a glutamin

vérszintje, ami szív érrendszeri betegségek esetén önmagában is kedvezőtlen hatású, másfelől a

glutamin a lebontásából származó anyagcseretermékek, illetve beinduló káros anyagcsere-utak

szintén ronthatják a szív- és érrendszer állapotát (Durante, 2019).

A fokozott glutaminbevitel további kedvezőtlen hatása a szervezet fokozott ammónia terhelése lehet,

ami egyébként a túl magas fehérjefogyasztásnál is megfigyelhető. A szervezet fehérjeállományának

nagy része folyamatosan megújul, a fehérjék lebomlanak és újra szintetizálódnak. Átlagos, felnőtt

emberben a napi fehérjelebomlás 200-350g között van. Az ebből származó aminosavak legnagyobb

része visszaépül a fehérjékbe. Naponta kb. 50g lebomlott fehérjéből keletkező aminosav azonban az

intermedier anyagcsere folyamataiban nitrogénmentes vegyületekké alakulva oxidálódik. A

nitrogénmentes vegyületekké alakulás, vagyis a deaminálódás során lehasadó ammónia a májban

ureát (karbamid) képez, és az aminosav-anyagcsere más végtermékeivel (kreatinin, húgysav és a

vesében keletkező ammónia/ammónium-ionok) együtt a vizelettel kiürül. Ehhez az 50g fehérjéhez

jön hozzá a feleslegesen bevitt glutamin, amelyre egy egészséges szervezetnek esetleg nincs is

szüksége, de az anyagcseréjéből érkező ammóniatöbblet viszont terheli a szervezetet.

Szervezetünkben a nitrogén-anyagcsere toxikus terméke az ammónia, ez majdnem kizárólag (90%-

ban) a májban alakul át nem toxikus (nem károsító) végtermékké, karbamiddá az urea-ciklus során,

és szabad formában csak 5% kerül ki a vizeletbe.

Felnőtt emberi szervezetben átlagos fehérjefogyasztás mellett naponta 20g ammónia keletkezik az

aminosavak lebontása során. Az urea-ciklus fiziológiás körülmények között 10-20 µM (µmol/L)

szinten tudja tartani az ammóniakoncentrációt a szisztémás keringésben (50 µM fölötti

plazmakoncentráció már toxikus a központi idegrendszerre nézve).

Mégis, az enterális vagy parenterális glutaminkiegészítéssel foglalkozó összes tanulmányt figyelembe

véve gyakorlatilag nincsenek mellékhatásokról, vagy káros hatásokról szóló adatok (Wernerman,

2008). Ugyanakkor nincs megfelelő adat arra vonatkozólag, hogy egészséges, kiegyensúlyozottan

táplálkozó emberben a sokszor a napi endogén termelés akár felét is jelentő, huzamos ideig tartó,

folyamatos külső bevitelnek lehet-e (hosszútávú) negatív hatása.

Metabolikus acidózis esetén (amikor a vér pH értéke alacsony) nem adható glutaminkiegészítés.

Az urea-ciklus teljes enzimkészlete csak a májban található meg, viszont acidózisban a máj glutamin-

fogyasztóból nettó glutamin-termelő szervvé válik (Taylor és Curthoys, 2004). Ilyenkor a glutamin

lebontása a vesében történik (amely során az acidózist okozó és a savas kémhatásért felelős H

-ok is

eliminálódhatnak). Ez idáig jól hangzik, hiszen segít megszüntetni a vér sport okozta savas pH-ját.

Azonban az urea-ciklus kiesése hiperammonémiához vezet, amit régóta ismerten a testmozgás is ki

tud váltani (Banister és Cameron, 1990).

Hiperammonémiában a neurális glutamináz gátlás alá kerül és felgyorsul a glutamin szintézis. Ennek

következménye glutamin felszaporodás az asztrocitákban és ozmotikus duzzadás, agyödéma (Jalan és

munkatársai, 2003). Az asztrociták duzzadása növeli membrán-permeabilitásukat, ezáltal

megváltoznak az iongradiensek és csökken a glutamát felvétele. Ennek extracelluláris felhalmozódása

neurotoxikus hatásokat vált ki a glutamát receptorok tartós aktivációja útján. Az így felhalmozódott

extrém magas koncentrációjú glutamint már mérgező anyagnak tekintik, mivel hozzájárulhat az

agyödéma kialakulásához (Lemberg és Fernandez, 2009).

Sportolói kitekintést figyelembe véve, a máj- vagy veseelégtelenség, mint a glutamin

táplálékkiegészítő fogyasztására vonatkozó ellenjavallat szerepelni szokott a termékek ismertetőiben,

a többi figyelmeztetés valahogy lemarad, pedig a konditermi edzést végzők 99%-a az égő, savas

izmokért harcol, így az edzés után bevitt glutamin problémás lehet, mivel ilyenkor rövid ideig a

májban pont ugyanúgy nem működik az urea-ciklus (a vese pedig túl van terhelve), mint

májelégtelenségben.

Energiaellátásban betöltött szerepe

Szélsőséges esetben, amikor nagyon alacsony szénhidráton vagyunk pl.: a versenyfelkészülés

utolsó szakaszában például vagy extrém igénybevétel idején a glutaminnak védő funkciója is van.

Glukogenetikus aminosavnak is hívjuk, ami annyit tesz, hogy szükség esetén képesek vagyunk belőle

cukrot (glükózt) képezni. A szervezetünk számára sokkal fontosabb a megfelelő vércukorszint

biztosítása, mint az izomzat fejlesztése vagy megtartása, minthogy a vércukorszint kritikus

csökkenése kómához, illetve halálhoz is vezethet.

A sport, az immunrendszer és a glutamin

A glutamin egy olyan aminosav, mely szoros összefüggésben áll az izomfehérjék szintézisével. A

glutamin felesleg anabolikus állapotot hoz létre, mely meggátolja az izomtömeg vesztését. Ellenben a

hiánya katabolizmust hoz létre. A glutamin előnyei közé tartozik az is, hogy képes lelassítani a leucin

oxidációját, és növeli a raktározódását. Ez pozitívan hat a leucinnak a vázizom sejtjeiben kifejtett

hatásaira. Ezért a glutamint BCAA kombinációjával együtt ajánlják fogyasztani. A glutamin a kreatin

hatékonyságát megnöveli, és a glikogén raktárakat is megkíméli a több órás sporttevékenység során.

Edzés után izomzatunk romokban hever, katabolikus állapotban van. Az energiát szolgáltató ATP és

kreatin-foszfát koncentrációja a nullával egyenlő és az izomban tárolt glikogénraktárak is alaposan

megcsappannak ilyenkor. Mivel az edzés alatt a vér glükózkészlete fokozottan használódik, az

alacsonyabb glükózszint, a hipoglikémia, kiváltja a mellékvesekéreg glikokortikoid hormonjainak, pl. a

kortizol fokozott elválasztását. Ez a hormon drámai hatással van az izomszövetek leépülésére és az

azt követő immunválaszra. Amikor izomrostjainkat terheljük, apró mikrosérülések keletkeznek rajtuk,

a rostok pusztulását pedig fokozza a kortizol, mert a hatására a szervezet az izomfehérjéket szabad

aminosavakká kezdi bontani. A sérült izomrostokat (sejteket) az immunrendszer idegen anyagokként

azonosítja, ezért "megtámadja". Néhány órán belül az erek falán kilépve ún. neutrofil fehérvérsejtek

érkeznek az izomszövetbe, és megkezdik a "sejttörmelékek" eltakarítását. Edzést követően tehát az

izomzatban gyulladás alakul ki, amely fájdalmat okoz, amit minden sportoló ismer. A kortizolszint

emelkedése egyenesen arányos az edzés időtartamával és intenzitásával: minél nagyobb a terhelés,

annál nagyobb mértékű a kortizol aktivitása a szervezetben

A probléma az, hogy a kortizol az immunrendszer működésére is negatív hatást gyakorol és egy

bizonyos idő után a mellékvese kifáradásához is vezethet. Nők esetében ez számos endokrin

problémát okozhat.

Egy-egy kiadós, megterhelő edzés után egy testépítő jellegű edzést folytató ember immunrendszere

akár két napon keresztül is gyengébb lehet, a rendszeresen, pl. naponta edzők esetében ez az állapot

kvázi folyamatos. Mivel a glutamin nagyon fontos az immunsejtek szaporodása és működése

szempontjából, a közvetlenül az edzések befejezése után szedett 5-10g glutamin javíthatja az

immunműködést. A glutamin ugyanakkor gátolja az izomláz kialakulását, sőt szintén szerepet játszik a

zsír és a koleszterin anyagcseréjében.

Ahogyan arról az előbbiekben szó volt az edzés alatt a kortizolszint megemelkedik és az izomfehérjék

egy része lebomlik. A 3-metilhisztidin olyan ritka aminosav, amelyet leginkább az izomfehérjék

tartalmaznak. Ez a vegyület normális esetben nagyon kis koncentrációban van a vérben, megterhelő

edzés után azonban vérplazma koncentrációja emelkedik és kimutathatóvá válik a vizeletben is. A

jelző molekula felbukkanása a vérben jó bizonyíték az izomfehérjék bomlására. Mivel a vázizomzat

glutamintartalma magas, annak közel 60%-át ez az aminosav alkotja, az izomfehérjék bomlása

izomzatunk számára nagymértékű glutaminveszteséggel jár. Paradox módon azt tapasztalták, hogy az

edzés után a vérplazma glutaminszintje is alacsony, ami arra enged következtetni, hogy az

izomfehérjék bomlásából származó glutamin a már ismertetett élettani funkciókra használódik el

(leginkább közvetlen energiaforrásként használjuk el fizikai aktivitás során a többi izomfehérjét alkotó

aminosavval egyetemben). Az eredmények azt mutatták, hogy az edzések utáni glutaminpótlás

lehetővé teszi a glutamin gyors visszaépülését az izomfehérjékbe. Ez vitathatatlan előnyökkel jár nem

csak az izomtömegünk megőrzése, hanem építése szempontjából is. Az étkezések között fogyasztott

extra glutaminmennyiség ebből fakadóan különösen pozitív hatást gyakorolhat a

regenerálódásunkra.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a glutaminpótlásnak milyen hatása van az

izomteljesítményre és az izomtömeg-növekedésre. A kísérlet során a résztvevő sportolókat két

csoportra osztották: az egyik csoport placebót, a másik 1 g/testtömeg kg glutamint szedett. Hathetes

kemény edzés után azt tapasztalták, hogy a két csoport kb. ugyanannyi izomerő-növekedést

produkált. Az izomtömegnövekedésben azonban némi előny mutatkozott a glutamint szedő

csoportnál. Az okokat keresve a szakemberek úgy vélik, hogy a glutaminszedés antikatabolikus hatása

az, amely végeredményben nyereséggel jár az izomépítés szempontjából, de semmiképpen sem

beszélhetünk közvetlen anabolikus hatásról, mint például a leucin esetében.

Szintén nagyon fontos megemlítenünk, hogy a glutamin erőteljesen hat az mTor nevezetű fehérje

aktivitására. Az mTor (mechanistic/mammalian target of rapamycin) egy az anabolikus és katabolikus

jeleket összegző szenzor a szervezetben. Amikor rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű és

minőségűtápanyag a szervezetünkben, akkor ezen szenzor jelének erősítésével nagy mértékben

hozzá tudunk járulni az izomerő és izomfejlettség növeléséhez. Az mTOR egy olyan protein, amely a

sejtek növekedését, szaporodását, mozgását, életben maradását is szabályozza. Különösen fontos

szerepet játszik többek között a fehérjeszintézis stimulálásában. Az mTOR aktiválása elengedhetetlen

a fehérjeszintézishez, így tehát az izomépítéshez, ez a fehérje közvetlen hatást gyakorol a

hipertrófiára.

Másik fontos szempont, hogy az ammónia detoxikációjában alkalmazzuk, ami izmaink számára

elsődleges megoldandó probléma, hiszen a keletkező ammónia, mely az aminosavak bomlásakor

keletkezik, gátolja a további izommunkát és az ATP képződést.

A fehérjék lebomlásából származó nitrogén kb. egyharmada glutamin formájában szállítódik a

szervek között. Amikor a test glutamint használ fel, nitrogén szabadul fel ammónia formájában. Ez a

vérbe kerül. A májon keresztül a fennmaradó ammónia ezután a karbamid cikluson keresztül elhagyja

a testet, hogy egyensúlyba hozza a nitrogénfelesleget. Ez az ammónia felhasználható a glutaminsav

glutaminná történő átalakítására. Ha a máj nem működik jól, az izomszövet segít az ammónia

méregtelenítésében. Ha glutaminhiány van, mérgező ammónia-koncentráció alakulhat ki.

Az ammónia meglehetősen toxikus vegyület, amely már viszonylag alacsony koncentrációban is

károsítja az idegsejteket. A drasztikusan megemelkedett ammóniaszint zavart elmeállapotot,

hallucinációt és végül kómát eredményezhet. Az aminosavak lebomlásából származó ammóniát az

enzimatikus reakciók révén kialakuló glutamin-molekulák megkötik és elszállítják az idegrendszerből.

Bélrendszerünkben élő baktériumok is termelnek ammóniát, amely felszívódva először a májba kerül.

Itt a felépülő glutamin "leköti" az ammóniát és a kiválasztás helyére, a vesékbe szállítja. A glutamin

tehát mint nem toxikus vegyület a káros ammónia szervek közötti szállításában is fontos szerepet

játszik.

Mint már említettem az immunsejtek is glutaminfalók. Amennyiben az izmok túl kevés glutamint

tartalmaznak, és azt nem pótoljuk, az immunrendszer működése is zavart szenvedhet (minthogy a

glutamin lényeges energiaforrás az immunsejtek számára). Ennek eredményeként az intenzíven

sportolók fogékonyabbak lehetnek a kisebb gyulladásokra, betegségekre. A hosszútávfutókat például

a légúti betegségek kialakulására különösen hajlamosíthatja a folyamatos lihegő légzés és az ezzel

járó nyálkahártya kiszáradás, ami a vírusok, baktériumok megtelepedésének jelentős elősegítő

tényezője. A tudományos vizsgálatok során a kutatók azt tapasztalták, hogy a glutamin

étrendkiegészítést kapó hosszútávfutóknak csak kevesebb, mint fele betegedett meg, azokhoz

képest, akik csak placebót kaptak.

Immunhiányos betegeknél a glutamin szintén nagyon fontos az immunsejtek optimális működéséhez

(monociták, limfociták és neutrofilek). Ezen felül a glutamin a bél barrier funkcióit is javítja, ami

csökkenti a másodlagos fertőzések kockázatát. A különböző klinikai paraméterek tekintetében úgy

tűnik, hogy a glutamin hozzáadása a parenterális tápláló infúziókhoz szinte mindig jótékony hatással

van az intenzív osztályon lévő betegekre. A glutamin-kiegészítés szintén hasznos beavatkozásnak

tűnik a szepszis és több szervi elégtelenség megelőzésére vagy kezelésére. A glutaminnal való

kiegészítés ezért nem csak a kórházi kezelés időtartamát, hanem a posztoperatív fertőző

szövődmények következtében bekövetkező halálozás kockázatát is csökkentheti.

A kutatások bizonyították, hogy a glutamin kiegészítése megnövelheti a növekedési hormon szintjét.

A kutatás eredményeiből arra jöttek rá, hogy 2g glutamin orális bevitele megnöveli az aminosav

szintjét a plazmában 30 – 60 perccel az elfogyasztása után, miközben 90 perc után a szintje újra

visszatér a normálállapotra. 90 perc után megnövekszik a szénhidrogén és a növekedési hormon

koncentrációja a vérkeringésben. Ez a megállapítás azt bizonyítja, hogy a glutamin meglepően kis

mennyisége is megnövelheti az alkáli tartalékokat és a növekedési hormont is. Mindezen

eredmények jelentős teljesítmény fokozást eredményezhetnek, még akár egy hobbi sportoló

esetében is.

Szintén egy nagyon fontos ide is vonatkozó szerepe van a glutaminnak, hiszen a glicin és a cisztein

mellett a harmadik alkotó eleme a glutation nevezetű tripeptid antioxidánsnak. Ezt szokás „mester

antioxidánsnak” is nevezni, hiszen a sejteken belül fejti ki hatását és egyedülálló képessége, hogy az

összes többi antioxidáns hatását maximalizálja, beleértve a C- és E-vitaminokat, a Q10-et és az R-alfa-

liponsavat is. A glutation elsődleges funkciója a sejtek és mitokondriumok védelme az belső oxidációs

folyamatok káros, romboló hatásától. Megvédi sejtjeink, szöveteink, szerveink épségét, ezáltal

szintén fontos szerepet tölt be az öregedéssel együtt járó krónikus betegségek elleni védekezésben. A

glutation kulcsfontosságú a méregtelenítéshez, semlegesíti a szervezetben található toxinokat,

védelmet nyújt a sugárzás, a vegyi anyagok és a környezeti szennyezők káros hatásaival szemben.

Javítja az immunrendszer működését, idegrendszeri védő hatású, fokozza a szervezet

ellenállóképességét a fertőzésekkel szemben, felgyorsíthatja a betegségekből való felgyógyulást, és

növeli a szervezet energiaszintjét, a vitalitást.

Sav-bázis egyensúly

Aktív izomműködés során a vérplazma pH-ja csökken, acidózis (savasodás) lép fel. Az ammóniát a

vesébe szállító glutamin-molekulák részt vesznek a szervezet válaszlépésében, amely során lúgos

kémhatású vegyületek keletkeznek és semlegesítik a hidrogénionokat. A glutamin méregtelenít és a

savasodás ellen hat. A folyamat a vesetestecskék (nephronok) elsőrendű kanyarulatos csatornáiban

játszódik le: a glutaminból felszabadul az ammónia, amelynek egy része a vizelettel kiürül,

ugyanebben a folyamatban azonban lúgos kémhatású bikarbonátionok keletkeznek, amelyek

csökkentik a vérplazma savas kémhatását. Ilyen hidrogén-karbonát-ionok (HCO3-), a glutamin

elégetése során is keletkeznek, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a túl alacsony pH-érték

semlegesítéséhez. Ne felejtsük el, hogy az edzéssel járó plazma pH csökkenés (savasodás) pufferelése

is glutaminvesztéssel jár!

Szellemi frissesség

A glutamin az agyműködés serkentésére, a szellemi képesség fokozására, a koncentráció és az

intelligencia fokozására alkalmas aminosav, minthogy a glutamát (glutaminsav), ami egy fontos idegi

ingerületátvívó anyag, szintén a glutaminból képződik. Jótékony hatása, hogy enyhíti a fáradtságot és

a depressziót.

A glutamin a leggyakoribb aminosav a cerebrospinalis folyadékban. Ez azt jelzi, hogy fontos szerepet

játszik az agy anyagcseréjében. Ez a glutaminsav (B6-, B12-vitamin, és mangán segítségével) GABA-vá

(gamma-aminovajsav) is átalakítható, ami viszont már egy gátló (nyugtató, lazító hatású)

neurotranszmitter. Az olyan nyugtatók, mint például a diazepám (ami a Valium, Seduxen vagy Desitin

nevű gyógyszerek hatóanyaga) az agy GABA-receptorain keresztül fejtik ki nyugtató hatásukat, bár

nem ahhoz a kötőhelyhez csatlakoznak a receptoron, mint a GABA.

Glutamin és DNS

A sejtosztódás során is nagy szerepet kap a glutamin, mivel fontos DNS előanyag. Vannak olyan

szöveteink, amelyekben a sejtek élettartama hosszú, és vannak olyan szerveink, amelyekben a

sejtosztódások nagyon gyakoriak. Utóbbiak számára a glutamin különösen fontos, ezért nagy szerepe

jut a vörösvértestek, májsejtek, bélhámsejtek és az ivarsejtek képzésében. A sejtosztódások során,

hogy mindkét utódsejtbe ugyanolyan örökítőanyag kerüljön, a sejtmagban található DNS egész

állománya megduplázódik. Mivel a purin- és a pirimidinbázisok szintéziséhez szükséges nitrogént

részben a glutamin-molekulák szolgáltatják, a DNS-szintézis tetemes mennyiségű glutamin

felhasználásával jár.

Nyilvánvalóan a sejtosztódások a fehérjeszintézis növekedésével is járnak, amelyek során nagy

mennyiségű glutamin vagy glutaminból képződött más aminosav épül be a fehérjékbe.

Bélrendszer és a glutamin

Bélhámsejtjeink életideje nagyon rövid, mindössze 3-4 nap, ezért ebben a szövetben a

sejtosztódások szinte állandóak. A szervezet a pusztuló bélhámsejtek gyors pótlásával akarja

megőrizni a bélhám integritását, ami egyrészt a tápanyagok hatékony felszívódásának feltétele,

másrészt megakadályozza a kórokozók (baktériumok vírusok) szervezetbe jutását. A bélhámsejtek

osztódása egész testünk glutamin felhasználásának 30-40 százalékát leköti. A glutamin fontosságát a

bél epitéliumában jól szemlélteti az a tény, hogy a teljes glutamin-fogyasztás 40%-a bélben történik.

Ha glutaminhiány lép fel, szervezetünk a szükséges hányadot az izomfehérjék lebontásából pótolja.

A glutamin hatását az immunrendszer támogatására közvetve is értelmezhetjük, a belek

megfelelő funkciójára lévő pozitív hatásán keresztül.

A hosszú és megerőltető edzés összefüggésben áll az úgynevezett áteresztő béllel. Az

emésztőrendszer problémájáról van szó, mely a belek megnövekedett áteresztőképességét okozza.

Ez egy olyan betegség, melyben a hő által kifejtett stressz és a csökkent véráramlás az

emésztőrendszerben a bélsejtek károsodását okozza. Ez azt jelenti, hogy a permeabilizált bél elveszíti

azt a képességét, mely a bélsejteket szorosan egymás mellett tartja. A bélben elkezdenek rések

kialakulni, melyeken keresztül a testbe toxikus anyagok, baktériumok, vírusok és hulladék anyagok

kerülnek, amiknek semmi keresnivalójuk nincs ott.

Egy a Lancet-ben a közelmúltban publikált tanulmány bebizonyította, hogy a glutaminnal

történő étrendkiegészítés hatékonyan csökkentette a kialakult bél permeabilitást (van der Hulst és

munkatársai, 1993). Ezzel pedig a glutamin a szervezet teljes immunitásához is látványosan

hozzájárult.

A glutaminhiány bélhám atrófiát okozhat, ami nemcsak a tápanyagok csökkent

felszívódásához vezethet, hanem a bélhám megnövekedett permeabilitásához is. A vékonybél hám a

glutamint egy nagyon különleges okból használja: energiaforrásként. A vékonybél fő energiaforrását

tehát a glutamin jelenti. A glutamin hasadása nitrogént és szenet szabadít fel. Ezeket az anyagokat a

sejtek ezután felhasználják a sejtosztódás során annak érdekében, hogy a DNS-ük pontos másolatait

leképezzék. Különösen a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek a DNS reprodukciójában fellépő hibákra,

amelyek mutációkat, így pl. akár daganatos betegségeket is okozhatnak. A további glutamin-bevitel

ezért úgy tűnik, hogy fontos megelőző funkcióval is rendelkezik: megakadályozhatja a bélrák és olyan

betegségek kialakulását, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás. Egy nemrégiben

végzett, kolitiszes kísérleti állatokkal végzett tanulmány azt mutatja, hogy a glutaminnal való

kiegészítés a hegszövet kialakulását is megakadályozhatja. A hegszövet a bélgyulladás

visszafordíthatatlan következménye, és a bél szűkületéhez és funkciójának elvesztéséhez vezethet. A

glutamin felgyorsítja a gyógyulást enterális vagy parenterális táplálkozásban részesülő betegeknél,

ami szinte biztosan annak köszönhető, hogy pozitív hatással van a bél nyálkahártyájára, a bélhám

permeabilitásának csökkentésére vagy a szekretoros IgA-szint csökkenésének megelőzésére.

Glutamin és a mikrobiom

A legújabb kutatási területek egyike a mikrobiom és az emberi mikrobiota, amit a második

immunrendszerünknek is szoktunk nevezni. Mint már Hippokratész is rámutatott, „Minden betegség

a bélben kezdődik!”. Ennek fényében és ezt a gondolatot követve, egyre világosabbá válik, hogy a

bélrendszerünket alkotó számos baktérium fajnak hatalmas szerepe van általános egészségünk

fenntartásában és a regenerációban. Sokkal fontosabb védelmi vonal, mint amit korábban

feltételeztünk.

Egy újabb kutatás igen figyelemfelkeltően mutatja be, hogy a glutamin több módon is képes

számunkra kedvező irányba befolyásolni a mikrobiomot. A vizsgálat, in vitro, in vivo és klinikai

elemzéseket vett figyelembe, és arra a következtetésre jutott, hogy a glutaminpótlás több módon,

egyrészt a Firmicutes és a Bacteroidetes fajok egymáshoz viszonyított arányának javításával, a NF-κB

és a PI3K-Akt jelutak aktiválásával, a bakteriális egyensúly felborulások csökkentésével és még

számtalan más módon kedvezően befolyásolja a mikrobiomot. Mindezek azonban nemcsak a

mikrobiomra vannak pozitív hatással, hanem pl. az elhízás problémáját is érintik.

Számos tanulmány utal rá, hogy az enterociták vagyis a vékonybél epitheliális sejtjei a

legnagyobb glutamin fogyasztók a bélrendszerben. Az exogén glutamin bevitel a klinikai

vizsgálatokban és állatkísérletekben egyaránt javította a bélfunkciókat. A glutamin bevitel

bélrendszerünk nitrogén mérlegét is javítja, jó hatással van a barrier funkciókra és még krónikus

betegek esetében is csökkenti a fertőzés lehetőségét. A glutamin pótlás úgy tűnik még bél-diszbiózis

esetén is hatásos lehet, bár erre jelenleg ellentmondásos véleményeket találni a szakirodalomban.

A legtöbb vizsgálat a mikrobiom és a glutamin kapcsolatát az elhízott egyéneknél vizsgálta.

Azt találták, hogy a kóros elhízásban szenvedő egyének esetében a glutamin pótlása befolyásolja a

mikrobiom összetételét, különösen a Firmicutes és a Bacteroidetes arányt csökkentette (a

vizsgálatokban 0,85-ről 0,57-re), ami elhízás esetén igen kedvező lehet, minthogy a szakirodalomból

ismert, hogy a Firmicutes egyenes, a Bacteroidetes populáció pedig fordított arányban van a BMI-vel.

A glutamin e hatása mellett egyébként az Actinobacteria számot is csökkentette.

Mindezekből is látszik, hogy még bőven akad lehetőség ezen a téren kutatni és vizsgálódni,

ám az bizonyos, hogy saját mikrobiomunk állapotát glutamin kiegészítéssel jelentősen

befolyásolhatjuk. Magának a mikrobiomnak is egyre inkább előtérbe kerül a jelentősége, ha

gyógyításról van szó és sokkal több figyelmet igényel(ne) a klinikumban. Elég, ha Hippokratész után

most Paracelsust idézem: „A halál a belekben lakozik…”

Glutamin és stressz

Sok esetben a glutamin alapvető tápanyagnak tűnik. Különösen rendkívüli stressz esetén, például

fertőzések vagy sebek esetén a glutamin szükségessége a normál fogyasztás három-négyszeresére

nőhet. Az izomzat erre úgy reagál, hogy felszabadítja a tárolt L-glutamint máshol történő

felhasználásra. Ha a terhelés nem tart sokáig, akkor az izmok glutamin-szintje gyorsan helyreáll.

Hosszú távú anyagcsere-stressz, például krónikus fertőzés esetén az L-glutamin iránti igény nagyon

magas, de az L-glutamin rendelkezésre állása akkor nem lehet elegendő. Ez viszont az izmok

károsodásához, vagy immunhiányhoz vezethet. Ezen kívül stressz és az alultápláltság esetén a

glutamin felvétele a vékonybélben drasztikusan csökken. Ha a bélfóra diszbiotikus vagy sérült, a

glutaminhiány drasztikus formát ölthet. Kórházi kezelés vagy műtét során ez súlyos

szövődményekhez vezethet.

A glutamin nagyon fontos a sebgyógyuláshoz, sőt a fekélyek gyógyulását is meggyorsítja. A súlyos

sérülések, pl. égési sérülések vagy műtét után legyengült állapotban lévő betegeknek különösen sok

glutaminra van szüksége, mivel sejtosztódás és DNS- és fehérjeszintézis következik be a seb

helyreállítása során. A sebgyógyulásban, illetve a sérülések után visszamaradt sejttörmelék

eltávolításában fontos szerepet játszó sejteknek, így a kollagén rostokat kiválasztó fibroblasztoknak,

valamint a makrofágoknak és limfocitáknak nagy a glutaminszükséglete.

Összefoglalás

Ha az interneten, a PubMed oldalon, rákeresünk a glutaminra, jelenleg több mint 46 ezer tanulmányt

lehet találni. Hatalmas adattömeget kell átnézni annak, aki kicsit jobban szeretne elmerülni csak

ennek az aminosavnak a tanulmányozásában, és bátran mondhatom, hogy könyveket lehetne írni a

pozitív hatásairól.

Mint ebből a kis elemzésből kiderül, a glutaminnal széles körben foglalkozik a szakirodalom és egyre

több területet érint a felhasználási lehetőségek széles köre. Nem csak sportolói szempontból jelentős

tápanyag az izomzatunk számára, inkább tűnik egy létfontosságú aminosavnak a mindennapi ember

számára is, különösen, ha a „második” immunrendszerünket, a mikrobiomot tekintjük.

A fenti összefoglaló ábra, amit a Wikipédián is megtalálunk, nagyon jól szemlélteti, hogy mennyire

szükségünk van erre az aminosavra a hétköznapokban is. Jelentős összefüggést mutat a glutamin

hiánya és a mortalitás növekedése is.

Szem előtt tartva a jelenkori felszívódási és emésztési zavarokat, a bélrendszert érintő panaszokat,

inkább ajánlok egy ízesítetlen, natúr változatban kapható L-glutamin port vagy kapszulát, amivel a

napi egyéni szükségleteinket ki tudjuk elégíteni. Szükség esetén a kedvenc frissítőnkbe keverve nem

csak a szomjunkat tudjuk oltani, de sokat teszünk az általános egészségi és mentális állapotunk

javítása érdekében is.

Figyelem! Ez a tanulmány magáncélra szabadon használható, és eredeti, változatlan formájában

(változatlan terjedelmébe a szerző nevének szerzői minőségben való feltüntetését és a szerzői

jogokra vonatkozó figyelmeztetést is beleértve, ezek eltávolítása nélkül) szabadon terjeszthető. Teljes

anyagának vagy részleteinek üzleti célú felhasználása (így különösen, de nem kizárólag a

felnőttképzési célra, vagy étrendkiegészítő termék promóciójára történő felhasználás) azonban

kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.

Felhasznált irodalom:

1) van der Hulst RR, von Meyenfeldt MF, Soeters PB: Glutamine: an essential amino acid for the

gut. Nutrition. 1996; 12(11-12 Suppl): 578-81.

2) Summary of glutamine – https://examine.com/supplements/glutamine/

3) Glutamine uses, side effects, interactions, dosing –

https://www.webmd.com/vitamins/ai/ingredientmono-878/glutamine

4) Lenders CM, Liu S, Willmore DW, Sampson L, Dougherty LW, Spiegelman D, Willett WC –

Evaluation of a novel food composition database that includes glutamine and other amino

acids derived from gene sequencing data. –

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19756030

5) Anantika Kapoor – 8 glutamine rich foods and how they can boost your muscle strenght –

https://food.ndtv.com/food-drinks/8-glutamine-rich-foods-and-how-they-can-boost-your-

muscle-strength-1651641

6) Bethany Cadman – Does L-glutamine work for IBS? –

https://www.medicalnewstoday.com/articles/320850.php

7) [11] Grant Tinsley – Glutamine: Benefits, uses and side effects –

https://www.healthline.com/nutrition/glutamine#section2

8) Youji He, Theodorus B. M. Hakvoort, S. Eleonore Kohler, Jacqueline L. M. Vemeulen, D. Rudi

de Waart, Cie de Theije, Gabrie A. M. ten Have, Hans M. H. van Eijk, Cindy Kunne, Wilhelmina

T. Labruyere, Sander M. Houten, Milka Sokolovic, Jan M. Ruijter, Nicolaas E. P. Deutz, Wouter

H. Lamers – Glutamine Synthase in Muscle is required for Glutamine production during fasting

and extrahepatic ammonia detoxification –

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2843202/

9) Bergstrom J, Furst P, Norée LO, Vinnars E – Intracellular free amino acid concentration in

human muscle tissue. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/4829908

10) Philip Newsholme – Why Is L-Glutamine Metabolism Important to Cells of the Immune System

in Health, Postinjury, Surgery or Infection? –

http://jn.nutrition.org/content/131/9/2515S.long

11) Thomas R. Ziegler, Lorraine S. Young, Kathleen Benfell, Marc Scheltinga, Kari Hortos, Rancy

Bye, Frank D. Morrow, Danny O. Jacobs, Robert J. Smith, Joseph H. Antin, Douglas W. Wilmore

– Clinical and metabolis efficacy of glutamine – supplemented parenteral nutrition after bone

marrow transplantation

12) Joe Cohen – 14 proven benefits of glutamine + side effects & dosage –

https://www.selfhacked.com/blog/l-glutamine-15-proven-health-benefits/

13) Josh Axe – L-glutamine benefits leaky gut & metabolism – https://draxe.com/l-glutamine-

benefits-side-effects-dosage/

14) Albrecht J, Sidoryk-Wegrzynowicz M., Zielinska M, Aschner M – Roles of glutamine in

neurotransmission. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22018046

15) Grant Tinsley – Glutamine: Benefits, Uses and side effects –

https://www.healthline.com/nutrition/glutamine#section5

16) Cavalho-Peixoto J, Alves RC, Cameron LC . Glutamine and carbohydrate supplements reduce

ammonemia increase during endurance field exercise –

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18059593

17) Dokkladny K, Zuhl MN Moseley PL – Intestinal epithelial barrier function and tight junction

proteins with heat and exercise – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26359485

18) Pugh JN, Sage S, Hutson M, Doran D, Fleming SC, Highton J, Morton JP, Close GL – Glutamine

supplementation reduces markers of intestinal permeability during running in the heat in a

dose-dependent manner. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29058112

19) Fact check: does glutamine build muscle? –

https://examine.com/nutrition/does-glutamine-

build-muscle/

20) R. G. Hankard, M. W. Haymond, D. Darmaun – Effect of glutamine on leucine matebolism in

humans – http://ajpendo.physiology.org/content/271/4/E748.abstract

21) Dr. med. Friedrich R. Douwes – Glutamin, az alábecsült aminosav -

https://premiumdiet.hu/glutamin-az-alabecsult-aminosav

22) van der Hulst RR, von Meyenfeldt MF, Soeters PB. Glutamine: an essential amino acid for the

gut. Nutrition. 1996 Nov-Dec;12(11-12 Suppl):S78-81. doi: 10.1016/s0899-9007(97)85206-9.

PMID: 8974125.

23) Buchman AL. Glutamine: is it a conditionally required nutrient for the human gastrointestinal

system? J Am Coll Nutr. 1996 Jun;15(3):199-205. doi: 10.1080/07315724.1996.10718590.

PMID: 8935435.

24) Perna S, Alalwan TA, Alaali Z, Alnashaba T, Gasparri C, Infantino V, Hammad L, Riva A,

Petrangolini G, Allegrini P, Rondanelli M. The Role of Glutamine in the Complex Interaction

between Gut Microbiota and Health: A Narrative Review. Int J Mol Sci. 2019 Oct

22;20(20):5232. doi: 10.3390/ijms20205232. PMID: 31652531; PMCID: PMC6834172.

25) Cruzat V, Macedo Rogero M, Noel Keane K, Curi R, Newsholme P. Glutamine: Metabolism and

Immune Function, Supplementation and Clinical Translation. Nutrients. 2018 Oct

23;10(11):1564. doi: 10.3390/nu10111564. PMID: 30360490; PMCID: PMC6266414.

26) Dr. Tamássy Klára – Barangolás a bél körül, Partvonal könyvkiadó, Budapest,2019

27) Dr. Guseo András, Dr. Izbéki Ferenc, Dr. Rajnavölgyi Éva: A mikrobiom-bél-agy tengely, 2017

28) Gubicskóné Kisbenedek Andrea – Szabó Zoltán – Élelmiszertudományi ismeretek, Medicina

könyvkiadó Zrt, 2015

29) Jan Wernerman Clinical Use of Glutamine Supplementation The Journal of Nutrition,

Supplement 2008, 2040S-2044S

30) Durante W. The Emerging Role of l-Glutamine in Cardiovascular Health and Disease.

Nutrients. 2019;11(9):2092. Published 2019 Sep 4. doi:10.3390/nu11092092

31) Banister EW, Cameron BJ. Exercise-induced hyperammonemia: peripheral and central effects.

Int J Sports Med. 1990 May;11 Suppl 2:S129-42.

32) Lemberg, Abraham & Fernandez, Alejandra. (2009). Hepatic encephalopathy, ammonia,

glutamate, glutamine and oxidative stress. Annals of hepatology. 8. 95-102. 10.1016/S1665-

2681(19)31785-5.